Drága édesapám!   Már 17 éve, hogy itt hagytál. Azóta nagyon sok minden történt velem. Szeretlek nagyon és nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék rád! ! ! Bár itt lehetnél s foghatnád a kezem ezekben a nehéz pillanatokban. Hiányzol, nagyon hiányzol sosem feledlek s bízom benne egyszer még találkozunk! A TE ÖRÖK KISLÁNYOD! BETTIKE    , , Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett. Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled. "    

Szüleim!💔

 

"Megyek az úton, de ne sirassatok. Földi életemből csak ennyi jutott. " Elmegyek, mert el kell mennem. . . Az elválás nagyon nehéz. . . belátom! Szólítottak, nincs mit tennem. . . Isten veled földi élet. . . s családom! Elmegyek, mert el kell mennem. . . Hogy elköszönni sem tudtam. . . sajnálom, Tudjátok, kiket szerettem A síron túl is örökké. . . imádom! Elmegyek, mert el kell mennem. . . Vár rám az ismeretlen. . . hosszú álom? Míg éltem szívem és lelkem Néktek adtam. . . hát ne fájjon halálom! Örökké veletek maradok és ez nem álom!   Ó drága szeretteim, Most búcsúzom tőletek, Itt hagylak titeket, Csendesen elmegyek. Sírom fölé hajoljatok, Csendesen zokogjatok. Ne hallja senki, Csendben búcsúzzatok. Kínzó hosszú fájdalom, Örökre megszakad, Véget ért a szenvedésem, Egy pillanat alatt. Alszom mélyen, zúgó lomb alatt, Ne zavarjátok édes álmomat. Boruljatok síromra csendesen, Nyugalom, már nem fáj semmi sem!

 

Mami nyugodj békében!

Nagyon hiányzik!!!! 

 

Bátor és önzetlen ember és nagyon, nagyon kerdves.

 

Drága Szüleim, nyugodjanak békében.

Örökké emlékezni fogunk rád!