A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Itt hagytam kiket szerettem, sir lezárta testem. Ez volt felettem a végzés, az isteni gondviselés. Szomorú fűz hervadt bimbója Ráborul a sírhalomra Kismadárka zeng az ágon Temetőbe sírba vágyom Édes lesz ott megpihenni Odalenn már nem fáj semmi Idelent már nem fáj semmi Milyen jó itt megpihenni Kihűlt szívünk jéggé fagyott Nyugtot ezen sírbolt adott. Földi éltem hová lettél, Örök semmiségbe mentél. Atyám értem mindent tettél, De rajtam nem segíthettél. Ez volt felettem a végzés, Az isteni gondviselés. Az én nagy betegségem fölött Mégis a halál győzött Életemnek delén A földben pihenek én. Előtted örök fény Utánnad gyász, bánat Bánatos özvegyednek Sűrű könnye árad Leányod szívében őrzi emlékedet Aki olyan nagyon szeretett tégedet.
"NAGY KÉRÉS VOLT TŐLED, HOGY ŐT HAGYD MEG NEKÜNK??? Könyörögni, szenvedni kell azért, hogy boldogok legyünk? NEM SOKAT KÉRTÜNK........CSAK HOGY GYÓGYULJON MEG!!!!! S ÉLJE AZT ÁT VELÜNK, MIT Ő, már nem élhet meg. Gyönyörű szemében, a fény MÉG csillogott, Még az utolsó napokban is csak mosolygott. Mosolygott, mert hitt, mosolygott, mert élt, SEMMI MÁST NEM AKART Ő, CSAK ÉLNI MÉG!!! Küzdött még tudott, még volt ereje, De a végzet őt is utolérte. Hosszú útra ment, és a csillagok vezetik, Vezetik útját, amíg csak álmodik. Álmodjon egy SZEBB KORT, mely csodás és szép, Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él. Súgják meg a csillagok üzenetünk... hogy SZERETÜNK, Mondják meg azt neki, hogy S O H A S E M F E L E D Ü N K !!!"
Első gyertya meggyújtva: 2017. 03. 21. Gyújtotta: Szerető Család
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Gyertyái(0 db) 
Oldala