A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Utad a szenvedés kövein vezetett, akartad az életet, de nem lehetett, megfáradt lelked feladta a küzdelmet, nem bírta a kínt, mit a sors rád méretett. Angyalok vigyázzák odafent léptedet, Mennyországban a nyugalmad meglelheted, Könnyek patakja megduzzadt itt a földön, emléked a szívemben örökre őrzöm. Fent a tejúton egy csillaggal több ragyog, lényünkben hiányod ürességet hagyott.
'Megpihent szíved, szemed álomba merült. Felszállt a lelked, angyalok közé került. Angyalként jössz hozzánk, éjjel csillagként ragyogsz. Igaz nem látunk, de tudjuk, fentről mindig ránk mosolyogsz! "
Másképp lenne minden, hogyha velünk lennél, ha hozzánk szólnál, ha ránk nevetnél. Elvitted a derűt, a meleget, csak egy fénysugarat hagytál, az emlékedet!
"Szerettem volna még élni köztetek, de a sors másképp rendelkezett küzdöttem, de már nem lehet szeretteim, Isten veletek! "
Ez a gyertya most érted égjen, ki fent laksz már a magas égben. Ki vigyázol ránk, onnén fentről, S lelkünkhöz szól a végtelenből! "
Első gyertya meggyújtva: 2017. 10. 21. Gyújtotta: Csomor család
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Gyertyái(4 db) 
Oldala