Elhunyt: 2020. 04. 16. Budapest

Küzdelmes volt az út, mely most búcsú nélkül hirtelen végetért, fáradt tested örökre pihenni tért.
Végső utadra indultál megnyugodva, gondolatban kisérünk égi otthonodba. Ott fenn még találkozunk,
addig is aludd szépen örök álmod.

A kép hallgat, az emlék mesél,
Emlék nélkül a kép semmit sem ér.
Ha ez a kép gyűrött lesz és kopott,
Akkor ne felejtsd el, hogy VOLTAM, s tán VAGYOK!


CONSOLATIO

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szeliden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Felissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.     /Juhász Gyula/