"Köszönjük hogy éltél és minket szerettél,  
Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél.  
Szívünkben itt él emléked

ÖRÖKRE,                                                        

ha látni akarunk, felnézünk az égre.  
Csillagok útján utazol tovább,  
Ott várj ránk, ha a mi időnk is lejár.  

 A KEDVENC VIRÁGOD VOLT A  RÓZSA . . .

" Nem vársz már minket ragyogó szemekkel
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.  
De egy könycsepp szemünkben Érted él
egy gyertya az asztalon Érted ég                                      
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet
amit tőlünk soha senki el nem vehet.  
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek
szívből szeretünk s nem feledünk téged. "   

SZERETETTEL !

 Az igazi könycsepp nem az ,

Ami a szemünkből hullik

És végigcsorog az arcunkon

Hanem az, ami  a szívünkből  hullik,

És végigcsorog a lelkünkön.  

NEMSOKÁRA HÚSVÉT !  EL NE FELEDD SZERETÜNK ÉS SZERETNI FOGUNK MINDADDIG MÍG CSAK LÉLEGEZNI FOGUNK !  

 EGÉSZSÉGEDRE!