Ezüst cipőben jár a Hold Kigyúl a légi lámpabolt Ott fönn lakik mind aki volt Kék függönyön sok égi folt Aki volt annak ott van ágya Ágya fejénél ég a lámpa Feje alatt a párna felhő Mikor fény gyúl az árnya megnő Itt lenn is árnyékok a fák Aki elalszik messze lát Aki ott fönn van van messze néz Csurog le ránk a lámpaméz Aki elalszik messze lát Aki ott fönt van messze néz Aki elalszik messze lát Csurog le ránk a lámpaméz Ezüst cipőben jár a Hold Kigyúl a légi lámpabolt Ott fönn lakik mind aki volt Kék függönyön sok égi folt Aki elalszik messze lát Aki fönn van messze néz Aki elalszik messze lát Csurog le ránk a lámpaméz (Tóth Kriszta)   FELADTAD, TÁBORNOKOM, NAGYON NAGY KÁR ! ! !

Nagyapám emlékére Nem múlik az érzés, Nem szűnt meg a hiányod, Mikor elmentél, Belőlem egy darabot kivágott. Nem hallhatom többé Hangod lágy moraját, Tanító szavaid Értékes sorát. Te voltál a világon a legjobb Nagyapa, Nincs is hozzád mérhető Hősies dalia. Emlékezni fogok rád Örökké, míg élek, Soha nem foglak feledni Téged.

 

"Elmennek az anyák... Furcsán, mint nagy teher alatt,előredőlnek,apró léptekkel lépcsőfokain az időnek... már messze járnak, nem térhetnek vissza.. Elhagynak minket. El."

 

Nyugodjatok békében, ismét együtt! Hiányoztok nagyon! ! !

Szeretett Édesapámnak gyújtom a gyertyát . Vasutnál dolgozott Az akkori Pécsiigazgatósághoz tartozott Sorompó Lakatos volt.