Családjának legkisebbje, aki félárván, de Édesanyja és nővérei szerető gondoskodása mellett felnőve tanítói diplomát szerzett és leányok több nemzedékét nevelte és oktatta. Példás családanyaként hét gyermekéből ötöt felnevelt és diplomát adott kezükbe. Férjének hűséges, szerető társa, kinek betegségeiben önfeláldozó és kitartó ápolója volt mindvégig. Emléke legyen áldott.

Mama, hát itt hagytál engem. Itt hagytál a nagyvilágban, a sok törődés és szeretet most mind porrá válik, mert nem vagy itt velem. Kislányként azt hittem, hogy örökké élsz, hisz a jó emberek velünk maradnak. De rájöttem, hogy tévedtem, mert itt hagytál engem. Fájdalmam elmondhatatlan, mert a szívemből letörött egy darab, amit senki sem pótolhat. Ha lenne még egy napom, elmondanám neked, mennyire hiányzol mióta nem vagy velem. Sírni támad kedvem ha arra gondolok, hogy búcsú nélkül mentél el, s a kezem többé nem fogod. Most felnézek és kinyitom az eget, még csak egy percre, hogy elmondhassam neked, hogy megnyugtassalak nem vagyok árva, mert itt vagy velem a szívembe zárva s most én őrizlek, védelek, míg felettem is elszállnak az évek, s mielőtt, bezárulna az ég, még két szót felkiálltanék, mit, ritkán mondtam, azután engedlek. Mama nagyon szeretlek. Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valakit elveszítünk, mielőtt igazán ráébrednénk, mennyit jelentett nekünk.

Vétlenként egy szörnyű baleset áldozata lett, így elveszítettünk egy IGAZ BARÁTOT! " Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk! " Müller Péter

Drága édesanyám elment vigasztalhatatlan vagyok . Soha többé nem láthatom. . .

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik édesapám temetésén  részt vettek, sírjára koszorút , virágot helyeztek, fájdalmunkban osztoztak.                                                                                A gyászoló család  "Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok, hiszen Napként az égen nektek ragyogok! Ha szép idő van s kék az ég, jusson eszetekbe sok szép emlék. Ha rám gondoltok soha ne sírjatok, inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog, s azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen, akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, hogy boldog lehessen szívetek. Ha rám gondoltok soha ne sírjatok, hiszen szívetekben jó helyen vagyok."  

Szerintem mindenki ismerte. . . egy igazán rendes ember, aki rengeteg emberen segített, és viszonzás nélkül tette ezt, mindig segítőkész és áldozatkész volt. Van pár ember , aki szerette, tisztelte, és barátjaként becsülhette. . . Magam is ezen emberek közzé tartozom, tiszteletem egész életem során kísérni fogja emlékét.

Fájó szível Búcsúzom a világ legjobb keresztanyátol.   "Egy könnycsepp a szemünkben Érted él,  Egy gyertya az asztalon Érted ég,  Egy fénykép, mely őrzi emléked,  S egy út, mely elvitte az életed.  A bánat, a fájdalom örökre megmarad,  Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad. "

Elmenni oly nehéz itt hagyni titeket fájón, Most már ne fájjon szívetek, mert mi boldogok vagyunk. Álmunk, hogy szép színes felhőkön túl találkozunk!

..nagy művész távozott...nyugodjon békében...

Amig egészséges volt a legjobb anya volt a világon, de amikor beteg lett sajnos a betegség tönkre tette az egész életét. Nekem akkor is nagyon hiányzik ennyi év után is.   "Istenem súgd meg neki halkan, lágyan szólj hozzá, hogy ne zavarjam. Álmomban keressen meg engem, még egyszer lássam, hadd öleljem. Nem szólnék róla, tönkretesz a bánat, csak hadd lássam még egyszer drága anyukámat. Had legyen nekem ez a legszebb álmom, Remélem tudja, hogy én minden nap várom. . . "        

Magyar szabadságharcos volt az 1956-os forradalom idején, a kispesti ellenállás vezéralakja.  A 2000-es évek végén a Magyar Gárda tagjaként a közösség ikonikus alakja lett.

A Minden"

"Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 60 évében elhunyt Fekete László, az Újpesti Dózsa 4-szeres bajnok labdarúgója.   16 évesen lett a lila-fehérek játékosa. Az élvonalban 1973-ban mutatkozott be. Négyszeres mag yar bajnok, egyszer kupagyőztes. 1978-79-es idényben a bajnokság gólkirálya 31 góllal. Ezzel abban az évben Európában a második legjobb góllövő volt és ezért Ezüstcipőt kapott. 1973 és 1984 között 233 bajnoki mérkőzést játszott Újpesten és 136 gólt szerzett. Közben egy idényt a Volán SC-ben szerepelt. 1984-85-ös idényben az osztrák Strum Graz játékosa volt. 1985-ben egy rövid ideig Komlón játszott, majd alsóbb osztályú osztrák csapatokban fejezte be az aktív labdarúgást. A magyar válogatottban 21 alkalommal szerepelt 1974 és 1979 között és 5 gólt szerzett.   Április 14. -én töltötte volna be 60. életévét. Emlékét örökre megőrizzük. "