Drága Teremtőm! Kérlek IStván köré teremtsd meg a szükséges és lehetséges legerősebb Universális, Isteni szeretetburkot. Zárj be minden alacsonyszintű, szeretethiányos energiaátjárót, kapust, nyilást, ajtót, ablakot, repedést, szivárgást és áraszd el Őt a legmagasabb ISteni szeretettel minden sejtjében, rezgésében, minden szintű testében, hullámaiban, gondolataiban, tetteiben, szavaiban, viselkedésében, szavaiban, érzelmeiben. Tárj fel benne minden megbúvó szeretethiányos, alacson szintű energiát és traszformáld át a legmagasabb Universalis szeretetté, és ez legyen állandó, folyamatos, mindörökké. Majd csak ez az energia áramolhasson tőle és hozzá folyamatosan. Köszönöm szépen, NAMASTE !

András Mezey Ádám Török társaságába · Emlékképek barátomról, Török Ádámról (Mezey András  - Golyó búcsúbeszéde )   1948. január 12.-én született Budán, a Vizivárosban, értelmiségi családban, édesapja jogász édesanyja retusőr volt. Gyermekkorát a Vizivárosban és a Várban töltötte. A Toldy gimnáziumba járt, de renitens gyerek volt, eltanácsolták, a Petőfi Gimibe került, és végül egy harmadik középiskolában érettségizett le. Már a gimnáziumban elkezdett zenélni. 1968-ban a Dogs együttesben debütált énekesként, a Demjén testvéreket váltotta, Eric Burdont, Jimi Hendrixet és Cream számokat játszottak. 1968-ban alapította meg a Mini együttest, Czipó Tiborral, Dobos „Doxa” Sándorral, és gyerekkori vizivárosi barátjával, Závodi „Zacskó” Janóval. 1969 nyarán kaptak egy szerződést Badacsonyba, a tóparti Tátika eszpresszóba – bárba, ahol minden este játszottak. Én a Szemző „Riasztó” Gábor haverommal stoppoltam le megnézni, meghallgatni őket. Ekkor már ismertük, mert a Várban Wehner „Guggeros” Géza barátunknál játszottunk véres gombfoci csatákat. Mindenkinek valami menő csapata volt, és minden játékosnak egy – egy híres futballista nevét adtuk. Ádám erotikus neveket adott a játkosainak. A Tátikában progresszív rock zenét játszottak, főleg Hendrixet és Cream-et. Ekkoriban még nem voltak saját számaik, bár erre a badacsonyi korszakra emlékezve írta az „Asztalhoz leültem megittam sok – sok üveg bort, Aztán már éreztem fájdalmam lassan eltompul. Ginben és whiskyben kedvemet meglelem, mert kábulat nélkül semmit nem ér már rongy életem” Mondhatnánk, korai hippi életérzés. Riasztóval az asztalukhoz ültünk, és a szünetekben beszélgettünk. Meséltük, hogy John Mayall új lemezt adott ki, és nincs dobos a zenekarban. Ádám dobosa a Doxa (mert nagyon pontosan játszott mint a Doxa óra) teljesen kétségbeesett, attól félt, hogy a jövőben nem lesz munkája. A buli végén felmentünk a hegyoldalba egy parasztházhoz, amit az Ádámék béreltek. Valóságos hippitanya, éjjeli menedékhely volt, mindenhol aludt valaki. Nekem csak egy szék jutott, de kimentem a WC-re, és mire visszajöttem már elfoglalták. Riasztó a földön feküdt. Augusztus végén az ifiparkban léptek fel a Radics Béla vezette Sakk Matt együttes előzenekaraként. Nagy feladat volt megfelelni egy ilyen igényes, vájtfülű közönségnek. Óriási sikerük lett. Szeptemberben megnyílt a Bem Rakpart (Rockpart) 6. szám alatt a klubjuk. Szombat esténként a Clark Ádám térig kígyózott a fiatal hipsterek és beatnikek sora, tízszer annyian tolongtak be a klubba, mint amennyit a tűzoltóság engedélyezett. A barátokat kérte meg, hogy rajzoljanak, fessenek rock plakátokat, amiket kiragasztanak a művelődési ház falára. Én Arthur Brown kifestett arcát rajzoltam meg színes krétákkal. A nyitáskor a megvadult tömeg ereklyeként tépte le a plakátokat, mint a Nagyítás című filmben a főhős Jeff Beck gitár letört nyakát. Pár héttel később az akkori barátnőm lakása falán láttam viszont a saját plakátomat. Ekkoriban volt egy NDK turnéjuk is, ahol vásárolt egy fa bockflötét és azon kezdett el játszani. Később ezt – Chris Wood, Ian Anderson és Herbie Mann nyomdokain - fuvolára váltotta. Ekkor kezdett a hagyományos rock zene felől a jazzrock és a rythm and blues felé orientálódni. Závodi Janó kilépett a zenekarból és ezután nem volt gitáros az együttesben. Ádám egész megjelenése, - hosszú haja, pólója, bőr dzsekije, szűk nadrágja – a hippi korszakot idézte. Jóképű srác volt és befutott rock énekes nem csoda hogy rajongtak érte a lányok. A zene mellett mindig szakított időt a focira. Már gyerekkorában is játszott, most a tabáni „ketrecbe” és a „Csaszi” fürdő melletti pályára járt a barátaival és zenész társaival. Fel sem lehet sorolni, hány zenésszel játszott együtt, köztük sok fiatal, kezdő zenészt indított el a pályán: Döme Dezső (dobok) Román Péter (dob) Nagy István (basszusgitár) Papp Gyula (billentyűsök) Németh „Nemecsek” Tamás (dob) Gallusz György (billentyűsök) Tátrai Tibor (gitár) Bajkai Imre (basszusgitár) Németh Károly (billentyűsök) Németh „Lojzi” Alajos (basszusgitár) Balogh „Szivacs” Jenő (dobok) Kunu László (basszusgitár) Kerékgyártó István „Füles” (basszusgitár) Köves „Pinyó” Miklós (dobok) Muck Ferenc (szaxofon) Paróczai Attila (basszusgitár) Zsoldos Tamás (basszusgitár) Horváth Mihály (szájharmonika) Török „Zawi” Péter (basszusgitár) Kézdy Luca (hegedű) Fehér Ádám (gitár) és még sokan mások. Még nagyobbik fiát, Török Pétert (gitár) is bevette egy időben a zenekarába. Egyik leghíresebb dala volt a „Kell a barátság” Ádám komolyan vette a barátságokat. Talán a legjobb barátja Imre Péter „Imóka” volt, akit az utolsó magyar hippinek aposztrofált. Imóka később emigrált Hawaiiba, Ádám többször meglátogatta. 1971-ben országos turnéra indultak az Illés együttessel. 1972-ben az LGT előzenekara voltak egy koncert sorozaton. Ekkor találta ki, hogy május 1.-én nagy ingyenes bulit kellene tartani a Tabánban. A Bem Rakparti Klub igazgatónője, Margó néni segített a kivitelezésben. A Kex együttessel majd a következő évben az LGT-vel együtt adtak nagy koncertet. Sok ezer fiatal élvezte a zenét a hegyoldalban, olyan volt valósággal, mint egy magyar Woodstock. 1972-ben a New Musical Express tudósítója iderepült a Tabáni fesztiválra, és dicsérő cikket írt Ádámról és a csapatról. 1972-ben végre két kislemezt kiadhattak, természetesen az egyiken a Gőzhajó című, azóta ikonikus számuk szerepelt. Sajnos a lemezgyár menedzsere Erdős Péter nem adott zöld jelzést nagylemez kiadására. Csak évekkel később, 1978-ban jelent meg első nagylemezük. Ádám elvégezte a Dzsessz Konzervatórium fuvola előkészítő szakát. Papp Gyulával feldolgozták Bartók Béla „Este a székelyeknél” című művét. A rock zene általános válságát és a diszkó zene térhódítását Ádám is megszenvedte és 1983-ban feloszlatta csapatát, a Mini együttest. Csak 1993-ban alakultak újra, és egy hatalmas koncertet adtak a Budapest Sportcsarnokban. Én abban az időben a Taurus Gumiipari Részvénytársaság vezető jogtanácsosa voltam, és el tudtam érni, hogy a cég szponzorálja félmillió forinttal a koncertet. 1981-ben megszületett második fia, Dániel, akit kezdetektől fogva a sport szeretetére nevelt. Már 8 éves korában helyezést nyert karatéban, később Európa bajnok lett, majd áttért a K1-re, és világbajnoki érmet szerzett. Ádám volt a „személyi edzője” menedzsere és szponzora. A Mini feloszlatása után megalapította a Mini RC-t (Robot Company), majd a Tátrai - Török Tandemet. 1987 és 1990 között szólóban játszott, turnézott az Egyesült Államokban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában. 1991-ben Závodi Jánossal közösen megalapította a RABB-ot (Rhythm and Blues Branch). 1990-ben fellépett a philadelphiai Freedom fesztiválon, hatalmas, többszázezres közönség előtt a svájci Jammin együttessel. 1998-ban újjá alapította a Mini együttest. 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, 2019-ben a Máté Péter-díjat, 2021-ben Fonogram-életműdíjjal tüntették ki. Pályafutása alatt 50 különböző LP, CD és DVD jelent meg tőle. Több mint 9000 koncertet adott itthon (Ifjúsági Park, Bem Rakpart, Pecsa, BS, számos vidéki város) és külföldön, köztük Svájcban, NDK-ban, Lengyelországban, de jelen volt az USA, Kanada, Ausztria Izrael és Olaszország színpadjain is. Koncertezett a Felvidéken és Erdélyben is. 2021-ben súlyos agyérgörcsöt kapott, de felesége, Dórika segítségével, szívós küzdelemmel talpra állt, és újra koncertezett. Tagja volt a Pikk Dáma presszóban működő baráti társaságnak, melynek több zenész kollégája is tagja, és ott is élvezhettük színes egyéniségét, és stílusát. 2023 április 18.-án hajnalban elragadta őt a halál, és így már nem vehet részt a május 8.-ra tervezett 75. éves jubileumi koncertjén. Teljes életet élt, sok sikerrel, küzdelemmel, rengetegen szerették, becsülték és tisztelték. Drága Ádibá, kimondhatatlanul hiányzol, de igérem minden szülinapomon itt leszel velem és együtt fogunk a további életemben is ünnepelni. Mindig Te voltál az első aki felköszöntött... hisz nem felejthetted el a szülinapom, mivel egy napon születtünk. Hiányzol, és mindig is hiányozni fogsz amíg élek, aztán meg úgy is találkozunk, addig meg jó utat és legyen neked könnyű a föld!