. . . Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog. . . Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. Tisztelt gyászolók! . . . Barátok, távoli és közeli rokonok, Kedves családom! Mindenki életében eljön a nap, mikor mennünk kell, de nem övezheti ennek az útnak a kezdetét csupán csak szomorúság és bánat, hanem fel kell tudni idézni a rengeteg boldog pillanatból ami életünket Veled együtt töltöttebe és napjainkat kitöltötték azok a programok amelyeket nap mint nap célra tűztél és általában véghez is vittél, vagy velünk vagy nélkülünk, de akkor is vidáman a sok nehézség ellenére is! Hiszen Apu Te mindig egy életvidám megtörhetetlen néha túl egyenes és hiperaktív EMBER voltál. . . . . . . . . . . . . . . amit mindegyőtök tud is róla! Egy olyan Pasi aki körülött mindig zajlott az élet és aki mellette unatkozott az maximum egy alvó ember lehetett, vagy egy krumpli vagy egy kavics! Nap mint nap tele volt tervekkel, ötletekkel és megoldásokkal! Talán meghazuttolta a nyilas jegyűeket is, hiszen egyik dolgával még nem is végzett, de másik két dolgot is képes volt mellette irányítani. . . Sokszor, lehet hirtelen és nyers kifejezésmód jellemezte, de ez is hozzátartozott a karakán határozott énjéhez, mint ahogy humora, önzetlensége, igazságérzete, sajátos szeretete, mely lehet egyesek számára félre érthető volt, de tudjuk, hogy mélyen szívből jött és többnyire, általánosságban igazságos is volt! - Vagy nem. . . Igaz nehéz korszakban született és nőtt fel. . . még a háború ideje alatt és közvetlenül utána és szilárd elvei miatt egész életében igaz meggyőződésből az országát védte és építette, . . . . mint ahogy védte családját és barátait a rászorultakat is minden igazságtalanságtól ! Sokszor lehet túl kemény modorával, de kellő igazsággal! Dehát talán ez egy igazi Családfő és Barát dolga! Nekünk Petivel igazi boldog gyermekkort, gondtalan életkezdést, sok- sok tapasztalatot nyújtott, amit igazán most érzek át évekkel- évtizedekkel később, mikor már nem mondja senki többet : asszem elég erős apai, - szigorral tűzdelt szeretettel, hogy : KISFIAM! És Igen! Sokat dolgozott - még mikor pihent, akkor is a gondolataiban - mindig kitalált valamit , hogy ne unatkozzon és ne unatkozzanak az Őt körülvevők sem, velük együtt mi sem soha egy pillanatra! Talán túlzásba is vitte sokszor és gyermekként játszhatott volna velünk többet, de hát nagy tempóban élt mint asszem én is, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és így utólag - MIVEL EZ ÁLTAL ÉN IS MEGTANULTAM ÉLNI de ÉLNI HAGYNI is! - ezt csak pozitív tulajdonságként tudom felróni NEKI! Bár a Hazánk fejlődése menne ilyen tempóban! ! ! ! ! . . . de hát ezt manapság csak a "régi fiatalok" tudják, mint amilyen Ő is volt és Ti is kik eljöttetek vagytok! Mert erőt TI tudtok igazán adni nekünk és mert utat mutattok számunkra ebben a kemény világban. . . . És Apu is egy mindig fiatal és törtető egyéniség volt, aki felett megállt az idő és nem sajnálta tovább adni a tudását és értékelte a jó vitapartnereit. . . . . a jó kis Dózsa György téri vitaestek kártyapartik Papival és néha Papával, Nekem kis Isteneimmel Jokóval, Matyóval, Ilikével, és Marikával! De jók is voltak! Köszönöm Nektek! Viszont emlékszem: sokat kirándultunk Apuval, Anyuval, Petivel. . . . . . . . . . Utaztunk szabadidőnkben és szórakozva fedeztük fel együtt az országot, európát és rengeteg hazai táji és idegen országbéli szokást új ideát, dolgot és lehetőséget a jövőnket illetően . . . és egyáltalán a körülöttünk lévő világról bármit is ami a mai napig és míg élek a hasznomra lesz és amit tán még egyszer én is tovább adhatok a következő generációnak, gyermekeinknek, gyermekeink gyermekeinek! Barátaimnak. . . Nektek! ! ! Tartalmas gyermekkort értünk meg mellette és az biztos, hogy ezen tapasztalások nélkül nem is lehetnénk azok akik vagyunk . . . . . . . . - én például tulajdonképpen egy boldog ember, akit mindig önállóságra, túlélésre, a biztonságérzetre, szeretetre, stabilitásra tanított és aki büszkén tekint az eddigi életére vissza bármi is történt vele. . . örömmel tekint gyönyörű családjára (csak sajnálja, hogy így szét van esve) és baráti kapcsolataira ! , ( de sajnálja, hogy ez a kettő ritkán összeegyeztethető) ! ! ! Búcsúzni most, mint bármikor is . . . nehéz, de tudom mert láttam, hogy békében mentél a fénybe. . . HAZA! ! ! Úgy is találkozunk egy következő életben. . . és mivel az idő az csak itt a földi viszonylatokban múlik és vissza tekintve az élet egy pillanat, így igazából idézőjelben mondva . . . . hamarosan! November 29- ét választottad az idulásra. . . mostanra talán már a Fénybe is értél várva a következő leszületést és remélem addig is vigyázod utunkat, útját földi és csillag- családodnak és ittmaradt szeretteidnek, Barátaidnak! Mi is Szeretettel gondolunk rád, emlékedre és ez örökkön így marad! Jó Ember voltál. . . a hibákat, amiket ejtettél, emberi mivoltunk miatt, mi is ejtünk. . . de mi is várjuk a megbocsátást érte , mint ahogy bármit tettél esetleg rosszat is, mi is meg kell, hogy bocsásuk, mert tudjuk, hogy nem szántszándékkal , csak gyermeki naivitással tetted illetve ez miatt következtek be. De. . . . igazából örülök, hogy ezekre nem is emlékszem, ha voltak egyáltalán, mert bár sok dolog, sok vesződség és gond ült válladon, de alapvetően, mindig is egy jókedélyű, Boldog Ember voltál! Ha csak alkalmad nyílt rá, minden alkalommal, mikor találkoztunk megnevettettél bennünket akár csak egy szót szóltál vagy épp alkalmi vicc estjeiden meséiddel, vicceiddel, story- aiddal! ! ! Köszönjük Neked ezeket a pillanatokat, estéket! Lehet, le kellett volna ezeket azonnal írni. . . egy könyv, most biztos megtelne velük! De, hogy , hogy tudtál előre nevetni a poénjaidon . . . . . . . . amin, ahogy nevettél, már előre röhögtünk. . . . . . . pedig el sem montál még semmit. . . - Ez rettentő vizualitásra és fantáziára utal. . . . és az volt Neked! . . . . . és nekem is jutott belőle elég! Köszönöm ezt is! ! ! - Megkönnyítetted az életem vele! . . . és még annyi mindent, hogy nehéz lenne itt és most felsorolni, eljátszani , koccintani rá! , üdvözölni. . . és nevetni rajta. . . . . . . - Szóval köszönök mindent APU! ! ! Végezetül egy idézet, mellyel búcsúzunk e- világi Énedtől . . . Jó utat illetve Boldog megérkezést az Örökkévalóságba . . . . a Békébe! HAZA! ! ! ! ! Mert a Béke forrása: Emlékezni arra, hogy nincs más csak a Szeretet!      

Dräga szeretett nagymamäm, nagyon hiänyzol nekünk, nincsenek szavak, amibe leirhatnäm mennyire fäj, h mär nem vagy itt közöttünk.                Én e földön itt maradt kis unokád, sírva írom a túlvilágra e levelet. Mert fájdalom él bennem, és irántad érzett féktelen szeretet. Sírok, miközben nevedet írom fel lelkemnek falára, mert én tudom, szeretetednek sohasem volt határa. Tudom, szemedben én voltam a csintalan gyermek, de te voltál, ki nekem mindig örömöt szerzett. Sírodra borulva mondom: Mama, szeretlek. Ha földi létem véget ér, én akkor megkereslek. Te fent vagy, én pedig a földön lent, meghaltál, s lelkemben űr tátong idebent. Mióta elmentél, nagy űr van családod lelkében, tudod, mindenki gondol rád a nap bizonyos percében. Örökké emlekezni fogunk räd es szeretünk teged szivünk minden szeretetével!               Szeretö csalädod 

 

 

Drága Mama, ma 1 éve, hogy elment. . . <3

 

Az apukánk öccse hírtelen hagyott itt minket és csatlakozott a szüleihez,testvéreihez.Nagy szíve volt.Gyászolák:felesége,4 leánya és az unokái,vejei.

o volt a nagytatam es nagyon hianyzik

Sajnos nem igazán tudok róla írni, mert ő meghalt mielőtt én megszülettem! De a szüleim meséltek egy történetet amihez nekem is közöm volt. Nagypapám a betegsége miatt megvakult abban az időben édesanyám utolsó idős terhes volt velem, beszélgetett papa és anyu amikor annyit mondott az én nagypapám " kislányom menj gyorsan, mert sír a kis Ibike ! Majd megszülettem, alig 1 hónappal az ő halála után! Mindenki megdöbbenésére kislány lettem úgy ahogy ő megmondta! ! ! ! Egy furcsa kapocs köt vele össze! És furcsa, de az első szülött fiam természetileg nagyon hasonlít hozzá, legalább is mindenki ezt mondja aki ismerte őt és a kisfiamat! ! ! Drága Nagypapa nyugodj békében! ! !