Nyugodj békében Ildikó!

Utóbb még kezedet fogtam, Szemedben a remény csillaga felragyogott, Mondd, hová tűnt álmod? Tényleg ilyen hamar szertefoszlott? Gondolsz- e ránk most? S vigyázol ránk majd örökké? Fogunk- e még találkozni, Ott fent, az Örök Fénynél? Rengeteg a kérdés, Mire nem tudjuk a választ, Csak a szív fáj még, S a fájdalom eláraszt. Nem tudom, jó- e ott neked, Csak azt tudom, hiányzol. Nem foghatom többé a kezed, Nem hallhatom többé hangod. Egy váratlan percben Életed véget ért, Mint vihar a rózsát, A halál tépte szét. De mind, kik itt maradtunk, Hiányodat látjuk. S a felhőkre nézve Néha még Rólad álmodunk. Tudod, én még várom a percet, Hogy átölelsz majd és magadhoz szorítasz Ígérem, vigyázok rád, emléked él szívemben, Aludj édes Nagyapám, én majd őrzöm álmodat.

 

" Megpihen a dolgos , jó apai szív, áldás és hála övezi e sírt, Szerető férj voltál , drága édesapa, Bánatos családodnak most az őrangyala" Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél, Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél, Szívünkben itt él emléked örökre, Ha látni akarunk, felnézünk az égre. Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, De ha már abban nem, legalább a csodában. Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél, Nem haltál meg, csak álmodni mentél.

Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad.  

 

Nyugodj békében !

"Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad."

Egy csodálatos anya, nagymama, barát, testvér. Aki sokunknak nagyon- nagyon hiányozni fog! Számunkra ő pótolhatalan, hiánya kimondhatalanul fáj és örök marad!   Nekünk TE  egy igazi veszteség vagy anya! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !   Igazi küzdő volt egész életében. Küzdött a szeretteiért és az életéért, . Tisztelet és szeretet övezete amíg élt, mert ő egy igaz lelkű, jó ember volt!

"Én már alszom hűs lomb alatt,   ó, ne zavard meg édes álmomat.   Borulj a síromra halkan, csendesen,   ne félj nekem már nem fáj semmi sem.   Én elbúcsúzom Tőletek Isten veletek. . . "   /Berki Ernő/      http://www. youtube. com/watch? v=EgZuj9L6kpQ   http://www. youtube. com/watch? v=Kx- - KBUQZ58     Isten Veled Ernő :((((        

 

  Zsófi meglátta, milyen igazságtalan is ez a világ, ahova megkéne születnie, és nem maradt itt velünk, hanem tovább ment egy szebb, és boldogabb világba, ami már csk az övé. Úgy látszik többre volt hivatott ennél. Egyszer majd talán visszatér hozzánk, ha a szülei újra elérkezetnek látják az időt. Most engedjük el őt békében. . . . .

Drága Édesanyámra emlékezve mindig sok jó szava, segítsége, szeretete jut eszembe. Tanítónő, óvónő, akire mindig nagy szeretettel emlélkeznek tanítványai.  Nagy az űr amit maga után hagyott. Emléke szívemben örökké élni fog. "Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs". Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük." Müller Péter