Emlékezünk halálának 20. évfordulójára!  

 

"Istenem súgd meg neki halkan, lágyan szólj hozzá, hogy ne zavarjam. Álmomban keressen meg engem, még egyszer lássam, hadd öleljem. Nem szólnék róla, tönkretesz a bánat, csak hadd lássam még egyszer drága anyukámat. Had legyen nekem ez a legszebb álmom, Remélem tudja, hogy én minden nap várom. . . "

Imádta az unokáit, szeretett ismerkedni boldog ember volt csak a gyerekeinek, unokáinak élt. . .

"Téged elfelejteni soha nem lehet, Sajnos meg kell tanulni élni nélküled. Csak az hal meg akit elfelejtenek. Fájó szívünk fel- fel zokog érted, Örökké szeretünk nem feledünk téged. "   "Fáj a szívünk, mert itt hagytál, Búcsú nélkül elaludtál. Halál bölcsője örökre lezárt, Nem látunk többé soha már. Végleg elmentél hosszú utadra, Hangod nem halljuk többé már soha. "

 Egy csodás ember, szerető apa és nagyapa. Egy ember, aki némán viselte sorsát, aki nem panaszkodot soha. Aki megjárta Recsk poklát is, de soha nem tört meg.