„Nem a búcsúzás fáj a legjobban. Hanem az űr, ami velünk marad utána.”

 

szépapám

Jó ember voltál, Fater! Nem jössz többet kemencésnek :( Hiányozni fogsz!

Oly hirtelen lelted meg a békét, Mint mikor madár elröppen, Megnyugszik lelkünk midőn, Ég felé tekintünk,mert ott száll Tova,s tárja szét szárnyait!

A nagymamám.  

 

Gyertyát gyújtunk szeretett Édes Anyánkért! Nyugodj békében!

Sírkertben lépdelek, célom egy tábla, Melyen apám neve van esőtől ráázva. Vándorol a szemem, könnyekben áll, Mikor az ismerős betűkre rátalál. Lehajtott fejjel nézek egy virágot, Mi a tegnapi esőtől teljesen elázott. Harsogom: Figyelj egy kicsit rám Sírod gyomrában nyugalmas Édesapám! Hallgasd halott füleddel mondandóm. Szív érzület törött tükre minden szóm. Hirtelen elmúlásod megrázta lelkem. Nagy lyukat hagyott szívemben, bennem. Ha visszaforgathat nám az idő kerekét, Minden hitvány érzelmet zúznék szét, Mi közötted és közöttem vesztegelt, Mit komor, gyászos szívem nem felejt. Az, hogy most itt bömbölök sírodnál, Hogy reszket gyomrom, lelkem ordibál, Hogy megnyúzva, kínozva miattad élek, Azt bizonyítja Apu, hogy nagyon SZERETLEK!

" KÖszönjük, hogy éltetek és minket szerettetek, Nem hagytatok itt minket, csak álmodni mentetetk. Szívünkben itt él emléketek örökre, Ha látni akarunk, felnézünkaz égre"   Szívünkben örökké élni fogtok, szerető családotok.