Apu mond. Csak egyszer mond még, hogy szeretsz, hogy nem fáj már semmi, hogy most már boldog lehetsz. Elengednélek, ha tudnám, hogy így van, de hiányzol, nem ölelsz már. Ott fekszel a sírban.

 

anyuék

Mindenki Piroska nénijé..

Szerető testvér, fiú, nagybácsi és apa volt. Nagyon jó barát, őszinte, tiszta lelkű ember. Bárkinek, bármire volt szüksége, ő ott volt és segített, ahogy csak tudott. Senkihez nem volt egy rossz szava, nem bántott az ég világon senkit. Súlyos betegsége másfél évvel ezelőtt derült ki. Állapota ingadozó volt, hol jobb, hol rosszabb, de ő az utolsó pillanatig küzdött ellene. Nagyon élni akart. Sajnos nem bírta tovább, és eltávozott közülünk. Nyugodjon békében!

barátságos csendes volt

Drága Életem Eggyetlen Párja Ömböli Dénes 2016 12.16.-án örökre itt hagyott,kiccsi szíve megszünt dobogni, Ő volt a Jóság és a Szeretet,szívemben Örökké élni fog, Nyugodj Békében Drága Szerelmem ,,ELMENTEM TŐLETEK,NEM TUDTAM BÚCSÚZNI,   NEM VOLT IDŐM ARRA,EL KELLETT INDÚLNI,   SZÍVETEKBEN HAGYOM EMLÉKEM ÖRÖKRE,   HA LÁTNI AKARTOK NÉZZETEK AZ ÉGRE "

Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, Őrizzetek szívetekben.

 

Nagyapám egyik nővére volt. Első férje Kusinszki József volt. Özvegyként ment férjhez szintén özvegy második férjéhez.

Édesapám legidősebb testvére, a nagybácsikám. . . . .  

Sógor József borsosberényi gazdálkodót, apai nagyapámat 1944-ben vitték ki a magyarországi hadszíntérre, hogy a háború végső szakaszában a szovjet hadsereg ellen védje Magyarország határát. Csakhamar nyoma veszett, soha többé nem látta a családja, ő pedig sohasem láthatta a kisebbik fiát, aki bevonulásakor még meg sem született. Mivel a keresése eredménytelenül végződött, hivatalosan holttá nyilvánították, azzal az indokkal, hogy Sátoraljaújhely környékén a harctéri események során eltűnt, azaz sem a holtak, sem az élők között nem találták. Felesége, gyermekei ebben a tudatban haltak meg, a család teljesen letett arról, hogy valaha megtudhatunk bármit róla, mi lett a sorsa. Amikor 2017-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elérhetővé tette a Szovjetunióba hurcolt magyar hadifoglyok adatbázisát, évtizedek után rátaláltam eltűntnek hitt nagyapám adatlapjára. Nagyon tragikus volt mindaz, amit megtudtam róla. A szovjet hadsereg foglyaként Ukrajnába, a kegyetlenségéről hírhedt korosztyenyi 110-es hadifogolytáborba hurcolták a frontról, ahonnan az embertelen körülmények és bánásmód következtében szinte senki nem tért haza... 1945. január 6-án, éjjel 2 órakor a rabkórházban halt meg egy súlyos fertőzés következtében, kezeletlenül, minden bizonnyal súlyos szenvedések után. Megszenteletlen földbe, jeltelen sírba temették. Ezen az oldalon állítok neki virtuális emléket, és köszönöm mindenkinek, aki gyújt érte egy gyertyát, és egy imát elmond érte. 37 évet élt. Soha nem láthattuk egymást. Legyen neki könnyű az idegen föld. 

Drága szép bratyeszom fel foghatatlan ami történt veled .  mig világ világ öröké szvünkbe élsz. Bihari Család. Szeretünk Csövi Bátya.