Drága Testvérem Gizike! Aki anyám helyett anyám volt! Nyugodj Békében, Te csodálatos asszony, anya és a legjobb tesvér a világon! Köszönöm, hogy a testvéred lehettem! Szeretlek: Győzőke

 

Életének 81. évében csendesen megpihent. Egyedi, és humoros személyiséged emléke szívünkben él! Utolsó ölelésedkor nem gondoltam, hogy az utolsó lesz. Emlékszem, azt mondtad nekem utoljára, hogy majd menjek be hozzád! Örök fájópontom, hogy az utolsó találkozásunk nem sikerült. Hidd el, én ott voltam, a másik unokáddal, a hugommal.. és látni akartunk, de közbeszóltak. Remélem az új otthonod is csodaszép!😥 Szeretettel gondol rád 7 unokád, szerető menyed, és fiad. Munkatársaid, illetve távoli rokonaid, Ilonka nénid. Mindenki, aki szeretett, és várta, hogy haza gyere! Örökké emlékezni fog rád mindenki, aki Répcelakon élte a szórakozását..és ismerte “Mozis Bori nénit”. Az angyalok őrizzék örök álmod😥 Mami 😢   Mond, mikor mentél ilyen távolra? Hogy itt vagy, lelkem csak álmodja, De reménykedem az idő majd megoldja. Itt van lelked a lelkemben, Nézésed itt maradt szememben, S nincs megnyugvás szívemben. Tudod mennyire hiányzol? Bízom benne, rám fentről vigyázol. Hányszor is tereltél jó útra? Annyira vártam, mikor láthatlak újra... Fent ragyogsz az égen, legszebb csillagom, Nem tudom... mikor lelem meg vigaszom? Nem lesz egyszerű, de elfogadom. Szárnyakat kaptál, egy gyönyörű angyal lettél, Sok embernek sok jót tettél... De most messzire mentél, Egy ajándék volt, hogy éltél. Képzeletben ölelésed érzem vállamon, Az életben már nem, úgy sajnálom. De tudom, fentről figyelsz, hisz te is érzel, Csak még nehezen fogom fel ésszel. A szívem megszakad, a hangom is elakad, El sem hiszem, hogy az idő így elszalad Nemrég még kézenfogva vezettél, Minket mindennél jobban szerettél. Miért nem vagy itt? Bár tudnám! Nyugodj békében Égi Angyalkám! ❤️ (Szakács Dalma, unokája gondolatai Bori mamához)

Fröhlich Matild Nagymamám szeretettel gondolunk rád nyugodj békében . Amikor elmentél végleg sajnos nem kaptuk meg azt a lehetőséget sem hogy elbucsuztathassunk még ha csak gondollatban is , nem kisérhettünk el az utolso utadon , De én azért emlékszem a belga csokis kis fehér edényre és a karkötömre amibe a nevem és a születési dátumom volt. Christine 1969, 02, 02. Ez felnőtkoromig megmaradt de , sajnos elvesztettem :( Én ugy gondolom a legjobb döntést hoztad amikor azt választottad hogy kint keresed meg a nyugalmad jogod volt a boldogsághoz ! 4 Minden tiszteletem a bátorságodért. Mindennek oka van. . .  Szerető  gyermekeid családod unokáid és dédunokáid!   Emléked örökké szívünkben él! Sokszor mondták már, hogy önző vagyok; én meg néha azt kérdezem magamtól: "Mire van hát joga az embernek? " . . . Mikor annyi nyomorúságot, annyi szenvedést lát maga körül, nem mer követelődzni. . . És mégis, az én szívem követelődzik, és kiabál: "De igen! Jogom van rá, jogom van egy kis boldogságra, egy icipici boldogságra! " . . .

 Nyugodj békében!

A halál nem válogat és nem kérdezi soha, mit szeretnénk:menni vagy maradni. A halál jön,választ.S ha egyszer kiválasztott, semmit sem tehetünk. Az emberben nem marad más,csak a remény, A remény és a hit,hogy Odaát minden jobb lesz....

 

 

ÉGJEN EGY GYERTYA MINDEN ELHUNYTÉRT A VILÁGON.  

csodálatos családapa és férj volt. Őt mindenki szerette imádta a zenét a családon kivül az volt az élete! nagyon szertem őt és bár soha nem montam neki de nagyon szeretem migy élek őrzőm az emlékét! ! ! ! ! ! ! ! ! pici lánya