Volt Csíkszereda- i Cukrászmester

Kis Rózsi, volt Matkói lakos.   " Tudjuk, hogy nem haltál meg Csak eltemettünk, Akkor halsz meg, Ha el feledünk! Szívünkben örökké élsz. "  

Nagyon szerettet mindenkit .

 

 

Drága kicsi szíved, nyugodjon békében! Soha el nem felejtünk!

Emlekezem ra! Edesapamra! Hassagyi lakos volt!

 

A legendás pécsi virágárus... Édesanyja a pécsi MÁV kertészetben dolgozott, 2010-ben hunyt el, egy nővére volt. Vas- és fémszerkezet-lakatos, illetve optikusi és hegesztői végzettséggel rendelkezett, azonban egy lábában felrobbant ér miatt később már nem tudott a szakmában elhelyezkedni. Sokáig a BÉV-nél dolgozott, míg a vállalat csődbe nem ment. Édesanyjával előbb a pécsi vásárcsarnokban és a Búza téren, aztán a Kórház tér–Ferencesek utca sarkán 1986. február elsejétől haláláig – a Covid19 járvány alatt is – árult. Virágait újhegyi kertjében nevelte. Ismert helyén, párkánya előtt 2009-től Pinczehelyi András keze által lábnyomát viseli a kövezet. Jandó nagy kosárlabda-rajongó volt, rendszeres nézője volt a PVSK csapatának , Bukta becenevét a női csapat játékosaitól kapta, míg a férfiak Ödinek hívták.

 

  Megállt egy szív, mely élni vágyott. . .   " Volt egyszer egy mese, nem mondták el végig, nem jutottak tovább, csak a közepéig. Bele szólt a végzet ebbe a mesébe, amikor a legszebb volt, akkor hagyták félbe. . . "    "A múltba visszanézve valami fáj, valakit keresünk, aki nincs már. Nélküled szomorú az élet, és még most sem hisszük el, hogy többé nem látunk Téged. "        

Csodálatos Férj és csodálatos Apa volt, aki már fentről vigyáz ránk! Szeretünk és soha el nem felejtünk!!