SÁRINGER FERENC SÁNDORFALVI LAKOS  szapora dulön volt juhász felesége szécsi Margit volt


volt valaki kit nagyon szeretem                                                   ö volt a nagy apám mátol azégböl figyel rám  

de már nics velünk  elveszttetem .                                              Tóvább kel menünjünk  s éljük életünk 
azt a kedves szivét nem feledem soha 
az élet lehet  bármilyen  mostoha.                                                de vele elveszett valami örökre
a szeme volt a joság  oszinte csilogás
érzékeny lelkében sok volt az aggodás                                         jútalma legyen az örök bóldogság  a menyekbe 
 gyermekei únokái iránt  végtelen  volt a szeretete
Televolt féltéssel aggodásal az ő arany szive .                               maradjon meg emléke mindannyiunk szivében .
Ha valami fájt nekem velem szenvedett 
Ha boldognak látott  együt örvendett                                            ö nem  más mint a drága Nagyapám 
sirt ha sirni látott megvigasztalt ha valami bántot
 arca sugárzótt melyben  az idő jocskán  beleszántot                     aki már az égböl mosólyog  le rám
mosolya gyengéd volt melyet felém árasztótt. 
élénken él bennem  e  sok  szép emlék róla 
probálok  nem gondolni a rosszra csak a jóra .
mert ö egy jólelkü ember volt