Született: 1944. 08. 24. Fot;

Elhunyt: 2009. 10. 18. Budapest;

Edesanyank, aki mindig mindenkinek segitsegere sietett, aki öszinten tudott csak szeretni, aki a vilagot zarta a szivebe es akinek a csaladja, a gyermekei a mindenei voltak. . . nem hagyott itt bennünket, de mostmar csak lathatatlanul, megis jol erezhetöen vigyaz ez utan rank. Minden nap velünk vagy Edesanya!    

 
" Én azért most is, itt vagyok veletek! Lélekben, egy másik dimenzióban. Napsugárban, esőben, hóban, fagyban. Nem látom síró szemeitek, hulló könnyeitek. Higgyétek el, nekem sem könnyebb! Nem láthatom csillogó szemetek, mint mikor még itt voltam veletek. Nem érezhetem kezetek melegét, mint beteg ágyamnál, mikor még, foghattuk egymás kezét. - Nehéz. . . Nehéz a kezem - leteszem. Nehéz a szemem - lecsukom. Megyek az úton, de ne sirassatok. Földi életemből csak ennyi jutott. Isten, minden embernek kimérte, kinek hol a kezdete, és hol a vége. "