Született: 1936. 12. 28. Tápiószecső

Elhunyt: 2000. 11. 03. Budapest

A világ legjobb, legönzetlenebb és legönfeláldozób b édesanyja volt. Mióta megszülettem, csak értem élt és rengeteget dolgozott. Az esküvőm után pár hónappal később kórházba került és 2 hónapnyi irtózatos szenvedés után itt hagyott engem bízva abban, hogy boldogan élek tovább. A halála nagyon mély és fájó sebet ejtett a szívemen, amely az idő múlásával sem heggedt be. Soha többé nem ölelhetem át, nem beszélhetek meg vele semmit, nem kérhetek tanácsot, nem érezhetem többé édes illatát, NEM PUSZILHATOM MEG ÉDES ARCOCSKÁJÁT, nem tud engem terelgetni az élet rögös útjain. :( Nagyon szerettem, szeretem most is, nagyon hiányzik! ! ! Nagyon fáj, hogy nincs mellettem! ! ! A legszörnyűbb az egészben, hogy a kisunokáit sosem láthatta, pedig nagyon vágyott a nagymama szerepre. Az volt az álma, hogy majd boldogan magához ölelheti őket, jobban szerette volna őket még nálam is! De nem érhette meg a boldogságot. . . . Mindig azt mondta, hogy az egyetlen jó, ami életében vele megtörtént, hogy én megszülettem! Nem olyan sorsot érdemelt, amit megélt és nagyon fáj, hogy nem volt alkalmam megszépíteni az idős korát az unokák adta örömökkel. . . . Örökké siratni foglak és nem feledlek soha! ! ! Vigyázz ránk anyukám továbbra is odafentről! ! ! !

Azért gyújtottam neki gyertyát ezen az oldalon, hogy aki szerette, tisztelte, vagy bárki aki szívesen emlékszik rá a régi munkatársai, barátai, ismerősei közül, legyen alkalma itt megemlékezni kedves személyéről.