Írni szeretnénk rólad valami szépet,de még könnyes a szemunk s a fájdalom éget. itt hagytál minket, pedig imádtunk téged,hisz ma ért véget csöpp kis életed. Hittük a végsőkig, hogy megnyered a csatát,s láttuk a szemeidben az élni akarást. De mégse így történt s most hiányzol nagyon,üres most minden, könny nélkül nem bírjuk. Bátor voltál nagyon, büszkék vagyunk rád,hősként viselkedtél, ez nem a te hibád! Fényképek őrzik h itt voltál velünk,s a szívünkben öröké őrzünk, s nem feledünk! köszönjük h itt voltál, és szebbé tetted az életünket! Köszönjuk, hogy elhitetted velunk, hogy bármit csinálunk,azt jól csináljuk. Köszönjuk, hogy megtanítottál minket emberül élni és másokat megbecsülni. Köszönjuk, hogy mindig átsegítettél minket az élet nehéz időszakain. Köszönjuk, hogy megtanítottál minket nézni és figyelni, gondolkozni, kérdezni és felelni. Köszönjuk, hogy akkor, amikor a világ összeesküdött ellenunk, te sugárzó mosolyt küldtél felénk és bátorítottál, erőt adtál. Köszönjuk, hogy gyengéiket, hibáinkat mindig diszkréten kezelted. Köszönjuk, hogy felismerted a pillanatot, amikor már egyedül is elboldogultunk a világgal és elengedted a kezunk. De sohasem hagytál magunkra teljesen. Köszönjuk,hogy állandóan keményen dolgoztál értunk, hogy mindenem meglegyen nekunk, és mindig biztattál minket, hogy csak így tovább és én büszkén hirdettuk: Apu mondta. Tudjuk, hogy nem választhattjuk meg, hogy te legyél az édesapám, de ha lehetne, akkor is téged választanánk,mert mi tégedmindig mindorokké nagyon nagyon szeretunk.

Ő VILÁG LEGJOBB ÉDESAPA, NAGYAPA S NEM UTOLSÓSORBAN FÉRJ AKI A CSALÁDJÁÉRT ÉLT ÉS DOLGOZOTT MINDIG

Egy igazi segitőkész barát "testvér" a szó nemes értelmében! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Soha nem feledem a szavaid, soha nem feledem el a neved. Tehetetlenként állok, most a hangom megremeg. Mégis erőt ad a tény, mindig ott leszek veled. Ahogy te is velem.

A Kodály Zoltán Általános Iskola megbecsü lt, nyugdíjas pedag ógusa, Szöszi, Szöszi néni.

A legjobb Keresztapa a Világon!

" . . egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. . . " " köszönjük, hogy éltél és minket szerettél Nem haltál meg csak álmodni mentél Szívünkben itt él emléked örökre Ha látni akarunk, felnézünk az égre A csillagok között utazol tovább Ott várj ránk, ha időnk lejár. . . "

"Szerettem volna még élni. Köztetek de a sors másképp rendelkezett küzdöttem,  de már nem lehet szeretteim,  Isten veletek!" 

Édesanyám

Akik ismerték és szerették tudják, amit tudni kell róla...